2009. július 28., kedd

bicajos csavargás

Reggel csodálatos dologra ébredtem: eltűntek az ödémáim. Még csodálatosabb volt, mikor felhívtam a védőnőt, érdeklődtem, hogy megérkeztek-e hozzá a legutóbbi vérvétel eredményei és elmondta, hogy meg és nincs bennük semmi eltérés, nem vagyok látens cukros, vese meg májbajos. Ezekszerint koleszterinbajos sem, mert jó ideje tunnyadok és bizony tartottam tőle, hogy az ereimben már félig zsír kering. Tudom az épelméjű reakció ezekre az, hogy miért lenne bajom, de szerintem sosem lehet tudni, hogy az ellenséges univerzumból honnan csap le támadás, mindig izgulok az efféle vizsgálatok előtt is.

Pláne csodálatos volt még, hogy az ELMŰ visszaküldött pénzt, túlfizetés miatt (!).


Ennyi boldogító eseménytől végképp besózódtam, különben is már úgy csatangolnék valahol, értsd: krónikus bicajhiányom akuttá vált. Úgyhogy elindultunk csak úgy könnyedén, hogy majd bírom ameddig, így aztán sokáig bírtam és egész jó kis csavargást eszközöltünk, persze csak itt a környék olyan részein, ahol még nem jártam. Kellemes szél fújt, láttunk türkizkék színű bányatavat (tényleg türkiz!) szép régi templomot, fákat minden mennyiségben-kár, hogy fényképezőgépet nem vittem.

2 megjegyzés:

  1. Jajj, ismerem az érzést. Aznap a postás volt a legjobb barátom. :):):)

    VálaszTörlés
  2. Én pedig az ELMŰ hozzáállása miatt egy rövid időre megengedtem magamnak, hogy azt képzeljem egy szép és modern korban élünk :). (A legjobb barátom azért a mosogatógép maradt.)

    VálaszTörlés