2011. február 28., hétfő

akkoris

Tegnap hajnali fél kettőkor rázuhant a fejem a "Mode und Kleidung" tanolvasmányra, pedig még vicces is volt. Nem haladtam úgy, ahogy terveztem. Rita hajnali egykor aludt el, miután későeste felébredt, és valószínűleg úgy döntött, hogy szombat este van, és buliidő. Rita eddig a legkeményebb állásom. Három műszakban sebészeten nővérkedni? Éjfélig túlórázni egy irodában a csapattal, mert megint határidő van és másnap hajnalban folytatni több napon keresztül? Ugyanmár! Kis kellemes séták egy szép tavaszi délutánon egy parkban.

Aztán reggeli kelés, takarítás, szüleim, öcsém látogatása. Felismerése annak, hogy kezdek vidékiesen és szegényen gondolkozni. Osztály- és világnézeti különbségek növekedése, még messzebbre való távolodás. Ennek némi cinikus fintorgással való tudomásulvétele kint cigizve a teraszon. Magunk miatt nem adhatom fel.

2 megjegyzés:

  1. Rita a legkeményebb állásod? És még nem is keresel rajta, csak viszi a pénzt... Megéri? :-) (Szerintem jól jártál egy ilyen kislánnyal.)

    VálaszTörlés