Ma ismét kilátástalannak látom a helyzetet. El kell mennem a hullakamrába*, hogy Rita továbbra is bölcsis lehessen. Ha viszont a hullakamrában vagyok, nem tudom hozni-vinni, anyósom pedig magánál tartaná, nem is kívánhatom tőle, hogy a neki már messzire levő bölcsibe hurimpálja naponta kétszer. Felfogadhatok persze bébiszittert is, aki körülbelül annyit fog kérni, amennyi a fizetésem lesz. Tehát azért menjek egy utálatos helyre, hogy aztán Rita bölcsibe járása csak papíron legyen igazolt, hacsak nem költöm a pénzemet egy idegenre, közben jobb esetben katatón depissé váljak. Ez őrület!
*Az, hogy olyan régen nem dolgoztam egészségügyben és nem ezen a vonalon tanultam tovább, kifogás volt, kiderült, hogy szintén "gyüttment pesti" ismerős diplomás ápolónőt is oda akartak besuvasztani, ő is nemet mondott. Nem velem van a baj, épeszű ember nem ezért megy nővérnek, pláne szerez ebben diplomát, ez utóbbit rá értem, mivel én nem mentem anno diplomás eü.-s képzésre.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése