2010. szeptember 8., szerda

ismét vezetés

(Macsókuncsaft visszatért, már barátságos volt és cserébe ecsetelte nekem, hogy a Toyota crossmotorja milyen, semmit nem értettem belőle, de csízeltem, bólogattam mint egy japán, hogy legyen szerencsénk máskor is, elégedetten távozott.)

A legjobb kikapcsolódás számomra ha vezethetek, mert akkor kimozdulok, szabad vagyok,  olyasmi ez, mintha rohannék vagy lovagolnék. Meg is ragadok minden alkamat rá, ma megint bevittem F.-t dolgozni. Ő most azért jár busszal, mert sötétben fél vezetni, meg egyáltalán annak a régi balesetének a traumája, mikor eltört a gerince és majdnem megbénult, eléggé befolyásolja. Így is bátor, hogy mégis vezet. Nekem még nincsenek efféle félelmeim, de azért vigyázok.

Khm, azért remélem nem kerültem fel máris a jútjúbra, mert klasszikus szőkepicsásan nekimentem egy oszlopnak egy mélygarázsban. Szűk volt a hely, na. Szerencsére csak az a fekete műanyag izé (spoiler?) tört háromfelé, majd alattomban kicseréltetem. Az első fizetésemből persze, igaz az még ki tudja mikor lesz, mert még munkám sincs. Lehet, rögtön be kellene bukócsöveztetni a kocsit.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése