-Szóljak, hogy hol tartunk árban?-kérdezi a gyógyszertáros csóróknak fenntarthatott tekintettel. Egészen addig nem értem, még haza nem tekerünk Ritával az esőben. A pólóm frissen vasalt, ki vagyok sminkelve, méregdrága raftingos Sherpa dzseki van rajtam (egy régi barátnőm ajándéka, akire nagy volt az M-es méret). Aztán tükörbe nézek. Szánalmasan lóg rajtam minden, a nem is olyan régen még feszülős nadrágom lecsúszva, árvagyerekesen lobog a seggem, combom körül,* hajam az esőtől Medúza üstökéhez hasonlatos. Nemcsak termékenységi, de fogyásközpontot is nyitok itt. Szállás a kertben magukkal hozott sátrakban, elmélyülten szeretkezve a burjánzó természetben, átérezve azt. Itt minden szaporodik. Attila mellett az állatok, mellettem a növények. Girjából felfedezett kettlebellezés helyett meg vasak emelgetése, pihenésként kapálás, gazolás. Étel nincs, de lehet szedni csalánt az erdőben, és utcai kútból hozott vízben megfőzni levesnek.
*Audrey Hepburn alkat márcsak a csontjaim miatt sem leszek sajna, de egyszer sikerül legalább a 20 éves kori méretemre visszazsugorodnom (36-38), uff.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése