hogy a napok óta fejemben cikázó filmtöredékeket leírjam. Fogalmam sincs még, hogy a kis sci-fi-m miről fog szólni, kik lesznek a szereplői, valamint hol és mikor fog játszódni, de ez egyelőre nem is érdekes. Lusta tehetetlenkedésemet azzal mentegethetném, hogy várom az ihletet. Olyan nincs. Hosszú kihagyás után az írás is olyan mint a sport, keserves elkezdeni, üres az ember, futásnál/bicajozásnál minden olyan távolinak tűnik, túl hideg van, vagy éppen túl meleg, erősen fúj a szél, egyáltalán nem fúj, de ha mégis nekiveselkedik, akkor menetközben kap rá az ízére. Aztán ha gyenge, akkor pár edzés után persze feladja. Nem szabad gyengének lenni. Node ez messzebb van, először is le kellene jegyzetelnem azokat a képeket, filmszerűen megjelenő darabkákat, hangulatokat... Éjszakánként aludni úgysem tudok napok óta, nappal zombi üzemmódban, avagy kávétól felpörögve tettetem, hogy élek, ma is milyen csudaszépen kitakarítottam, deügyes vagyok, végre van új porszívóm is, tehát a családanyaság sem lehet kifogás, pinakorbácsot nekem.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése