2012. április 7., szombat

a proletármunka és barátaim

Nagyon kevés igazi barátom van, de fontos dolgokban hívjuk egymást. Most én beszéltem kettővel, elmondtam nekik, hogy gyári munkásként fogok dolgozni. Csodálatosak, nagyon szeretem őket. Egyik sem azzal kezdte vagy folytatta, esetleg zárta volna, hogy "de te, a te képességeiddel, és biztosan nincs más, és azért ez ciki", hanem nagyon örültek, mert a munka az munka, és nekem van egy gyerekem is. Nekik még nincs, de azért arról hallottak, hogy ahogy nőnek (és milyen gyorsan!) egyre több mindenre van szükségük. Tudom, hogy lusták a blogomat olvasni, de azért köszönöm nekik innen is, mert ez a megerősítés, hogy nem hülyültek meg időközben, hiszen olyan ritkán találkozunk, számomra nagyon fontos volt.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése