2012. július 17., kedd

egy kis aszthma

A. ma megjegezte, hogy milyen jó nekem, mert én még bagózhatok. Nem-csattantam fel-Egyáltalán nem jó! Örülj neki, hogy túl vagy az elvonáson, ami hiányzik néha már csak illúzió. 
Pláne most nem jó, hogy jó egy hónapja itt az allergiaszezon, és a tüdőorvosomnak igaza volt, szükségem van a sprére. Nem vettem időben, nincs elég nyomás a tartályban. Enyhén fulladok délután óta. Nem kell megijedni, holnap elmegyek a gyógyszertárba, bár éppen enyhén abroncsok szorítják a mellkasomat, de nem fogok megfulladni éjjel, ilyen könnyen nem szabadulok erről a világról. Ironikus, hogy az aszthma éppen itt, a jó levegőn teljesedett ki rajtam, bár ki tudja, hogy mennyi előzménye van ebben a pesti szmognak és 20 év bagózásnak? Gondolom még a legfafejűbb is rávágná, hogy 100 %, de ez nem ilyen egyszerű. A pollen allergia alattomos, de nálam most már étel allergiával is kereszteződött. Mivel anno az allergia teszten a mogyorófélék okozták a legnagyobb piros foltot a bőrömön, és olvastam egy cikket a kereszt allergiáról, szépen leesett, hogy valószínűleg mostanra az összes mogyorófélére allergiás vagyok. 

Többször kísérleteztem magamon nyár elején, hogyha mogyorót eszem (amerikait vagy fán termőt, az mindegy), akkor besípolok-e. Minden esetben így történt. Sajnos a kedvenc müzlimtől is, amiben mogyoró is van. Sebaj, majd keverek magamnak mogyorómenteset egyszer. A kísérletekkel leálltam, ahogy öregszem úgyis csak rosszabb lesz ez, de jó volt bizonyosságot nyerni. Azért nem hiszem, hogy odáig fajulna, hogy zárt térben egy kibontott zacskótól is anafilaxiás sokkot kapjak. Amióta ez megtörtént egy amerikai kisfiúval egy repülőgépen, állítólag nem szolgálnak fel az utasoknak mogyorót, bár ez már túl legendásan hangzik.  Ami tény, hogy nagyon allergén, jó ideje a Magyarországon forgalmazott csokikra, nasikra is ráírják, hogy "nyomokban mogyoróféléket tartalmaz". Snickers, Mars, diákcsemege, Nutella, nyamm-nyamm-nyamm.

Most leginkább csak azért írok, mert ha lefekszem, akkor kissé fuldoklom, ami zavar. Pé. sokkal jobban sípolt és fulladt anno, de simán lefeküdt aludni, mert annyira megszokta. Sokszor a frászt hozta rám, mikor éjjel hörögve-sípolva felült az ágyban, mert rohama volt. Kórházba egyszer került, elment nyáron két hétre az anyatermészetbe valahova, gyógyszereket nem szedett, mert becsületes aggraválóként  nem foglalkozott a betegségével, aztán félig megfulladva került elő. 

Ej, jó kis pesti levegőre volna szükségem, de csak félig viccelek, Bp.-n kevesebb a pollen. Igaz most nem vagyok olyan lelkiállapotban, hogy Nórán kívül mással is találkozzam. Nem szeretem ugyanis ha ilyen pocsék lelki roncsként látnak, márpedig mindenki a vicces, jófej énemet akarja. Nem arról van szó, hogy nem fogadnának el elgyötört állapotban, de nekem lenne borzasztó látni rajtuk, hogy feszengenek, a szemükben pedig sajnálat, düh és tehetetlenség villan. Így ne...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése