2011. november 2., szerda

Ingleichen- nem vittük el agyturkászhoz

Túl korai lenne és azt hiszem felesleges is, a pszichológia csak félig tudomány, hitem megingott az úgynevezett "szakemberekben". Rita kezdettől fogva egy nagyon akaratos, türelmetlen, önállóságra törekvő, de jószívű, kedves kislány. Igaz most 18-án lesz 2 éves és még nem beszél, de csak azért nem, mert nem akar. Bár lassan törik az ellenállása, mert kezdi belátni, hogyha mi jobban megértjük őt, akkor ő is hamarabb megkapja azt, amit akar. Amúgy mindent megért, kivéve a jövőidőt. Azt hiszem tudatában a jövő fogalma, ahogy a fejlettebb állatoknál is, (még) nem létezik, csak a jelen és a múlt tapasztalatai. 

A mai ötletem, hogy bölcsi után sétálni vigyem, hisztériába fulladt. A gyereknek ez "hétfői munkanap volt" ki volt merülve, már az ajtóban hátravetette magát az avarba, és torkaszakadtából üvöltve bőgött, "apaaaaaaaaa!" egészen a közeli játszótérig, közben csak nyolcszor játszotta el, hogy az erőtlenségtől összecsuklanak a lábai, és ült le, majd feküdt háttal a földre. "Rita ne égess!" -szóltam néha rá halkan, mert a vénasszonyok nagyon néztek ám, biztosan egész kis Romana füzetnyi fantáziálással telt meg apró agyacskájuk a szegény kislányról és gonosz anyjáról. A játszótéren tovább őrjöngött, az volt a szerencsém, hogy A. már otthon volt, és megkérhettem, hogy jöjjön értünk kocsival. Persze mire odaért, Rita vigyorogva hintázott, klasszikus! 

Egyszerűen túlságosan kifáradt, de legalább ma is jókislány volt, nem tépte le a pelenkát, szépen szólt. Végig a hosszú hétvége alatt is, mert teljesen megnyugodott attól, hogy apaaaa meg anyyyaaa mindketten vele vannak. Ez az erős kettős kötődés problémás lesz, de majd kinövi, sőt majd jön az eltaszítós korszak, akkor meg hiányozni fog ez a mostani. Lehet, hogy kissé különc, elvégre a mi gyerekünk és kétoldalról, ki tudja milyen ősi felmenőkig visszanézve örökölhette fentebb felsorolt tulajdonságait, továbbá egyke, de mindezek ellenére sem látok semmi abnormálisat viselkedésében.

2 megjegyzés:

  1. hát, én azért elvinném a helyedben, bár ez csak az én véleményem. lányok eleve hamarabb szoktak beszélni, ez a két éves kor szerintem túlzás.

    VálaszTörlés
  2. Engem jobban aggaszt most, hogy bőg a bölcsiben és teljesen szülőfüggő, de ha holnap nem viszem el, akkor tovább erősödik ez benne.

    Meggondolom, de az egyik lány unokatesója (Attila felől, máshonnan nincs is)sem beszélt két éves koráig, aztán ő lett a legokosabb meg szerintem a legszebb és legsikeresebb is.

    VálaszTörlés