A magam módján megünnepeltem a munka ünnepét, délelőtt füvet nyírtam, gazoltam, metszettem. Sütött a nap, nem zavart, hogy izzadok, szeretek a kertben bíbelődni. Olykor szünetet tartottam, nagy pohár csapvizeket ittam, meg Szefi cica szőrét keféltem fényesre. Gombócot csak kergettem, ő nem bírja az ilyesmit és ügyesen megfutamodott. Közben F. a leendő falamellás kerítéseink helyét mérte ki fütyörészve, gondosan kifeszített spárgával, olykor cinkosan egymásra vigyorogtunk. Süni meg barangolt, szomszédolt. Mire végeztünk, kitört egy zivatar. Alaposan lezuhanyoztam, hajat mostam, epiláltam, krémezkedtem, mmm. Az eső és villámdörgés zajára aludtunk el. F. kakaóscsiga mutációval ébresztett, amit frissen sütöttek az egyik helyi pékségben, Süni előbb a levett karórámat, majd a cipőjét vágta az arcomba. (Ejnye, hiszen ma anyák napja is van, amit mellesleg én is csak 5 perce tudok az FB-ről, de most, ebben a pillanatban jóvátette, magától idehozta nekem a karórámat. Megköszöntem neki és megdicsértem.) Elmentünk játszóterezni, kértem, hogy ma én vezethessek, de közben újabb zivatar tört ki. Nem baj, esőben főleg szeretek vezetni. A családot megkíméltem a szívüket tépkedő latin tenoroktól, lemezt cseréltem a lejátszóban. Tökéletes nap volt.
Nálunk egész nap esett, és alig volt ünnepi rendezvény a városban (pedig fontos a munka ünnepe: én örülnék, ha lenne végre munkahelyem), de kirándultunk és jó volt. Kertben dolgozni én is szerettem, ameddig volt hol... (Hosszú történet, e-mailben elmesélem és rád bízom, hogy megosztod-e a blogodban.) Anyák napjáról én is majdnem megfeledkeztem, de szerencsére sikerült ajándékot szereznem.
VálaszTörlésLesz még rá alkalmad. LOL, mikor dolgozik az ember, akkor csak annak drukkol, hogy ez a nap hétköznapra essen, ha most volna munkahelyünk akkor átkozódnánk! :o)
VálaszTörlésJajjj, a felvonulásoktól, tömegtől irtózom, itt most jutottak el a tüzijátékig éppen a durrogást hallgatom.
Nálunk az anyanapnak nem volt hagyománya, anyám többször kifejezetten megkért, hogy hagyjam ezt, mert "kommunista ünnep", hiába mentem neki hajnalban lelkesen orgonát szerezni. Talán ezért nem tartom számon, de ha Rita később hoz akár egy szál pitypangot is, annak nagyon fogok örülni. Sőt, meg fogjuk tartani az amerikai apa napot is, mert úgy igazságos, kérdés, egy apának mit adjon? :o) Bár Attila szerintem egy jelképes vasdarabnak is örülne, ahogy én a pitypangnak, ha szívből adja. :)
Mellesleg anyám abban is tévedett, hogy ez kommunista ünnep, majd el is linkelem neki ezt, ha már a netkorszak óta meg sem fordult az agyában, hogy beüsse a gugliba: http://hu.wikipedia.org/wiki/Any%C3%A1k_napja
VálaszTörlésIdeológiai alapon akkor én semmit nem ünnepelnék meg: menne a szemétbe a karácsony, a húsvét, augusztus 20.-a, etc. Ezek legtöbbje mind ősi, természettel összefüggő termékenységi rítus.