2011. május 2., hétfő

szülésagitátorkodtam

Pa.-nak írtam tömör és rövid levelet, hogy szüljön. Nem olyan régen beszéltünk telefonon arról, hogy szeretne már. Van lakásuk, munkahelye, miből GYES-re menni jóval gazdaságosabb, mint alanyi jogon kapni az alapvető támogatást, amiből mellesleg még így is meg lehet venni a pelenkát és a tápszert, ha az szükséges. Ruha van, a fiúcuccokat, amit K.-nak, vagy Al-nak adtam, azokat ha szól, akkor máris riadóztatom őket, hogy  kellenek még. Mellesleg ezek olyan válogatott darabok, amiket a kölekeknek idejük sincs tönkre tenni, hiszen olyan hamar kinövik őket. Kislányruhám meg van dögivel. 

Pé.-t  a bátyját, az exemet is agitáltam, ami kissé vicces, mert éppen arra biztatom, hogy azzal a nővel vállaljon gyereket, aki miatt elhagyott. Mondjuk ezen legalább öt éve túlvagyok, mert ez így erősen sarkalatos, nemcsak miatta hagyott el, és nem is elhagyás volt, hanem szakítás. A lényeg az, hogy szeretik egymást, nekik is van megfelelő lakásuk, ellenben ő is öregszik, de abban a hibában él, hogy még baromira ráér. Biztosan agitálják máshonnan is, mert eléggé mogorván közölte, hogy "jó, majd szülünk!" és kissé hörgött. 

Azért ártom bele magam a dolgaikba, mert ennyire jóban vagyunk, és ebben tapasztaltabb vagyok más, közeli barátok eseteit ismerve, továbbá lassan másfél éve túl egy terhességen, szülésen. Minél tovább számítgatnak a párok és várják a tökéletes egzisztenciális, lelkileg harmonikus állapotot, annál nehezebb dolguk lesz.  Efféle tökéletes állapot sosincs. Túlkörülményeskedik, telik az idő, közben lankad a vágy. Francnak lenne kedve hőmérőzni  meg  drága ovulációs teszteket csinálni, majd ha az startot jelez, akkor eldobni csapot-papot, hívni a leendő apukát, hogy most azonnal rohanjon, révüljön, hevüljön és legalább négyszer-ötször ejakuláljon. Rémálom lehet, de mennyi pár kényszerül erre! Természetesen  ez nem szokott működni hosszútávon, és akkor jönnek a meddőségi vizsgálatok, kezelések.

Remélem a közeljövőben legalább Pa.-tól örvendetes híreket hallok, a lökött bátyja meg észhez tér úgy két-három éven belül.

2 megjegyzés:

  1. Az anyagiak tényleg fontosak, és sokan azért nem vállalnak gyereket, mert nincs stabil megélhetésük. Nekik mit ajánlasz?

    VálaszTörlés
  2. Az más, amiatt már én is sokkal előbb - mondjuk 23-24 évesen - szültem volna.
    Kifejezetten csak őket agitáltam.:)

    VálaszTörlés