2011. augusztus 28., vasárnap

később

Megbeszéltük, mindkét félnek igaza van. Túlkomplikáljuk, de rendben, elvisszük orvoshoz és gyerekpszichológiai tanácsadásra is elmegyünk. Nem vagyok hajlandó itt önértékelési anyaválságozni. Szinte mindent megteszek a gyerekemért, de vannak határaim amiket nem tudok átlépni, mert a természet ilyennek alkotott. Ettől én nem vagyok rossz anya, csak kicsit különbözök azoktól, akik már kiskorukban is hajasbabákat ringattak, főztek, takarítottak, később meg nagy és pompázatos esküvőről álmodtak, mi életük legszebb napja és mindez orgazmushoz hasonló boldogsággal töltötte/tölti el őket, aztán Benőkét/Csillukát attól még elrontották egy életre. Azonban a más szülő hogyan cseszi el a gyerekét témakörbe egyelőre nem akarok belemerülni, mert látom, hogy feneketlen mocsár az feleim, bizonyám.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése