2011. augusztus 16., kedd

méghogy karrierista álmok, én csak....

Attila azzal fenyegetőzik, hogy ne tápláljak túlzott karrierista álmokat, mert be fogja tiltani, hogy így, itt, három műszakban dolgozzam. Jó, de akkor megint nem lesz pénzünk. Kialszom magam három nap alatt, és aztán jön a vibrálás, a bezártság, finom depi, generalizált szorongás főleg télen, ajjajajaj. A csapat lassan kezd befogadni, ennek ellenére holnap szívesen nem kelnék fel négykor, csak 7-kor, vinném én Ritát bölcsibe. Kihagynám a tesztoszterontúltengéses, nőbe oltott agresszív szőrös vadállattal, egy neandervölgyi tuskóval, az egyik váltómmal való találkozást is, róla még nem is írtam. Namosthogylegyen. Pályázgatás, újabb interjúk, mérlegelés, faszom.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése