2011. március 30., szerda

sikerélmény

Bevittem Alekot Sünivel a gimijébe. Olyan fura volt, képzeletemben az öreg(nek tűnő) tanárok még fotelseggükön megfeszülő olcsó konfekciószoknyában, örökké futó testszínű harisnyában, vedlett blúzokban, afelett némelyik még köpenybe is bújva tűnik el szünetben a dohányfüsttől bűzlő szocreál tanáriban, ahol a furnérasztalokon álnépies hímzésű futók vannak. 

Csak közben eltelt 18-20 év. Al sulijában nagyjából a magam korosztálya tanít, első blikkre szimpatikus, csinos értelmiségiek, többségük persze nő. A sok-sok vékony tini fura volt egyrakáson, de szemnek jóleső látvány, Rita érdeklődve forgott körbe, bámulva őket. Allal megbeszéltük, hogy én egyébként  a "nagynénje vagyok" ha valaki kérdezősködne, de nem kérdezősködött senki, a koplalás miatt éppen tökéletesen állt rajtam egy kedvenc régi feszülős nadrágom,  igyekeztem amúgyis tavasziasan, fiatalosan ruházkodni, és Süni a tekintetével amúgyis mindenkit levesz a lábáról, még a tinédzserőrzésre alkalmazott , bejáratnál járőröző nejlonköpenyes rémet is (ez nem változott.) Megérkezett a földrajz-töri tanár, Al ment vizsgázni, addig mi Sünivel a suli előtt levő nagy mezőn kóboroltunk, ami mellett a Lajta fut. Al két anyagot kapott, az egyik ötös lett, a másik négyes. Megjegyzem, a másikat tegnap tanultuk meg gyorstalpalva náluk, nagyon büszke vagyok magunkra, komolyan.

2 megjegyzés:

  1. Köszi szépen, de amit most vettünk, abban jó vagyok-Föld légköre, azon belül meg mindenféle nyalánkság, pl. viharok keletkezése.:)

    VálaszTörlés