2011. január 24., hétfő

alvás, édes alvás

Régóta elkerülsz éjszakánként, és minél jobban vágyom rád, annál kacérabban suhansz előlem, hogy aztán mint a szirének  szigetükön ülve, nappal kezdj énekelni, hogy magadba húzz. Dacolok veled, de mindig te vagy az erősebb, lám most is teljesen éberen klattyogtatom klaviatúrámat. Mindez teljesen rendben is lenne, ha nem nappal kellene élni, de a világ így van berendezve. Élni akarok benne? Még igen. Mindegy milyen álmot vetítesz ma éjjel, csak vetíts kérlek, kapcsold ki tudatomat, köszönöm.

2 megjegyzés: