2011. január 31., hétfő

Apám levele vol. 45689551564655444949656

Anyám jelezte este, hogy apám levelet írt, mire kértem, hogy ne idegesítsen engem ilyenekkel, ótejóég már megint milyen zord kálvinista prédikálással szívná vérem? Tudniillik most már biztos vagyok benne, hogy legalább öt pszichotikus vonással rendelkezik, elsősorban manipulatív zsarnok magas intelligenciaszinttel, képes befolyásolni az embereket felvett nyájas modorral, falkavezér, csupán felszínes empátiával rendelkezik, csakis önmaga fontos magának. Anyám és öcsém a két ártatlan, érzelmes, támaszt kereső mindig is meghajlottak előtte, én voltam az, aki visszafeleselt neki, akin leverhette gyerekkoromban szó szerint, később verbálisan mindenféle sérelmeit. Aztán mérlegeltem, mert sok jót is kaptam mindebből, megkeményített, de úgy éreztem 20 évesen már ne nevelgessen engem, az nonszensz. 30 évesen képzeletbeli baltával csaptam el a köldökzsinórt, kizárva életemből. Volt nagy sírás anyám és öcsém részéről, de nem engedtem. 

Az unoka mindezt megváltoztatta. Az öregedése, halmozódó betegségei is. Elfogadtam tőle kölcsönt némettanulásra is, holott tudtam, hogy ez újabb manipulatív felület. Segítettem volna most felépülni neki, de a zsarnok nem mutatkozhat gyengén alattvalója előtt, ezt is ugrani kellett. (Érdekes, Walaki azért dühös a szüleire, mert azok elváltak, én azért vagyok dühös rájuk, mert nem váltak el.)

Erre kinyitom levelét, miben kedvesen arra kér, hogy elemezzem két fiatalkori versét, de ne dorgáljam le nagyon. Nocsak! Mi ez? Valamiben úgy gondolja mégis jobb vagyok, vagy mindez újabb manipuláció arra, hogy így közel kerülve egymáshoz, aztán ismét marhasson? Gyanakszom, alappal.  Mindenesetre versei jók, 20 évesen írta őket,  2-3 évvel szelíd és elérhetetlen apja halála után. Az első átlagos, nem érzem benne kiteljesedni azt a diszharmóniát, mellyel önkéntelenül is katarzist okozna. A második viszont tökéletes. Gyorsan válaszoltam neki, még többször át kell olvasnom őket. Nos, gyanakszom, de nem zárkózom el, ideszórt nekem két csemegét, tudatosan lépek lépbe azt képzelve, hogy kordában tudom tartani levelezésünket írásra szűkítve.

1.
Szememben gyérfüstű fáklya,
lobban, eseng,
léhaságra bújt.

Lábam elvisz, elrohan,
mint gumilabda
pattan a lépcsőn.

Kezemben fél világot tartok,
s de kár, hogy torzó,
hogy magtalan.

Szívemben szétszéled a gond;
reggel erős,
este szótalan.

2.
Amikor járok, velem mozog a föld,
ritmusomra rezdül a fűszál,
velem tartanak a hegyek,
s a tétova felhők lomhán
kísérik utamat, amikor járok.

Ha megállok, a szél valamit
odasúg a fáknak, aztán elvonul.
A váratlan csönd a földből
ereimbe árad, és hideg forrásvízként
csöpög le ujjaimról, ha megállok.

Ha lefekszem, a bogárvilág
halk ringatóba kezd, és már
nem figyel rám semmi.
Súlyom holttesté is lehetne.
Fölöttem fű, fa összeborul, ha lefekszem.

1967 november

(Ne haragudjatok, már én is rettenetesen unom a témát, a szüleimmel való kapcsolatom boncolgatását, most is millió dolgom lenne, ami fontosabb.) 
-
Nem sokkal később. Na tessék, kutyából nem lesz szalonna, eddig marakodtunk cseten! Pár idézet tőle: "a te írásoddal csak az az egy baj, hogy közre is adod, vagy adtad. Neked kell sógórnőddel  kezdeményezni a kibékülést!***500 vadidegen sem ér fel a férjed családjával! Te velük kell, hogy jóban légy!***Úgy látom, a botrányos egyszemélyes (sic!) esküvő óta semmit nem fejlődött a látásmódod." Válaszom erre, mellyel zárom is a posztot: de, fejlődött, még jobban megerősített abban, hogy a magánéletben csak azzal kell foglalkozni, akivel mély és szoros barátság van köztünk, és így ők is a családom részei az elsődlegeseken (Földönjárón és Sünin) túl.

5 megjegyzés:

  1. a második tényleg szép. pedig én nem értek a versekhez. :)

    ami apádat illeti.. hát az élet valahova többet valahova kevesebbet potyogtat. nálunk a hülyékből vannak többen..sajnos.

    VálaszTörlés
  2. A lényeg, hogy reménytelen velük vitatkozni, így is több energiámat leszívta mint amennyit ért ez az egész. Élném az életem, bahh!:D

    VálaszTörlés
  3. Azt hiszem, hogy rajtad is csak az segíthet, ami rajtam. Ha végleg megszakítod a kapcsolatot a szüleiddel. Erre készülök, ha végre találok egy tisztességes munkahelyet (jobbat, mint a legutóbbi, ahol 1 hét után felmondtam), és elköltözhetek végre a családtól.

    Köszönöm, hogy megemlítettél a blogodban.

    VálaszTörlés
  4. Óh, nem kérdeztelek meg előtte, de gondoltam, hogy nem fog bántani! :)

    Így van, teljesen felesleges újra és újra "megbeszélni", hiszen csak stresszlevezető vagyok. Ritát nagyon szeretik, ugyanolyan joguk van vendégségbe vinni, ahogy anyósom is naponta követeli. Az más, kicsi koromban velem is jól bántak, a kisgyerekeket nagyon szeretik, ameddig Rita kicsi, szóval max. 5 éves, addig nem okoznak neki kárt, sőt, kell, hogy megismerje a másik nagyszüleit is. De az én véremet ne szívja, nekem ne árassza ide a hülyeségeit olyan dolgokról, amikről morzsányi adatai vannak. :D

    VálaszTörlés
  5. ilyet én is írtam:

    "itten erős szelek fújnak,
    az ágak lobognak itten."

    több versszak nincs sajnos.

    roto

    VálaszTörlés