2011. szeptember 8., csütörtök

mai, rövid szappanoperás

Eliza ismét összeveszett férje családjának két nőtagjával. Pont. Többet nem írok, mert még mindig tartom magamat az ígéretemhez, hogy nem blogolom ki az itt megesett kalamitásokat. Azért most megyek, és megpróbálok az orromon keresztül jégkockadarabokat feldugdosni az agyamba, mert füstöl. 

Mélázom, tudom ám, hogy nem szerethet mindenki, sőt, de miért van az, hogy egyre több helyi velemkorú (-6,+12) dühödik be rám...?  Talán nem vettem észre és tényleg felvágós, arrogáns lettem? Én nem így látom magamat kívülről, sőt igyekszem magam kicsire és észrevehetetlenre összehúzni,  mégis megtalálnak bizonyos személyiségű nők, és akkor nekem védekeznem kell, mert jóban akarok maradni magammal. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése