Tegnap körülnéztünk az osztrák e-bay-en eredetileg értelmes céllal, hogy hátha van a közelben olcsó konyhabútor, meg gyerek etetőszék. Aztán csak lestünk hajnalig. Ez a nem is olyan gazdag ország is milyen távol áll tőlünk (lelkesen olvasom Mollyékat, az ottani megunt/nem kellő cuccokhoz képest ezek ócskaságok lehetnek). Az alant említett perzsaszőnyegem, istenem, milyen büszke voltam rá, hogy önálló keresetből megvettem itthon, de ha ott ráklikkelek a használtakra, egészen olcsón licitálhatok hasonlókra. Ne a gépi, proliperzsára gondoljatok, hanem gyönyörű, tarkaságában is elegáns és harmonikus, egyedi darabokra. Találtam egy bécsi csajt is, aki szarért-húgyért, olyan sütővel, amiről álmodni sem mertem, elad egy komplett konyhabútor szettet. Kérése csupán annyi, hogy a vevő menjen és szerelje szét az egészet, majd szállítsa el. Ha sikerül olcsó haverfuvarost szerezni, és nyélbe ütni az üzletet, megyek Bécsbe. Übung, rögtön írhatok neki levelet frissen szerzett némettudásommal, hogy jól értettem-e a részleteket.
Mit mondjak? Ez a seftelés, a mások levetett szarában való turkálás nem az én világom, a ruhaturkálókat sem szerettem soha, szívem szerint új, boltban vásárolt, vagy asztalossal összerakatott konyhát szeretnék, ahogy hosszú évekkel ezelőtt megtehettem, de most más világ van.
Még valami. Egy alien tépje szét cafatokra lassan kérődzve azokat a honfitársaimat, akik nem fizettek, tahók voltak, megbízhatatlanok és akik miatt több terméknél rögtön az a felirat fogad, hogy "Magyarországra nincs szállítás!" Amennyiben magyarokról elképzelhetetlen efféle viselkedés, akkor ugyanezt kívánom a rasszista osztrák/német eladóknak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése