Kapcsolódó értelmes cikk.
A sózás alternatívájaként környékünkön homokot terítettek szét, minek következtében egy, a latyakos hónál sokkal csúszósabb, tapadós kutymó keletkezett. A 86-os főút helyi szakaszán egymás sarkában törtető kamionok ezzel fröcskölték tele a szélvédőmet. Ahhoz, hogy ezt lemossam anélkül, hogy szanaszét karcolódna az üveg, a szokásosnál ötször nagyobb mennyiségű fagyállós szélvédőmosót spricceltem szét bele, a környezetbe.
Közben anyáztam, hogy ezt a sóhisztériát már megint valami télen is +8 fokban, havas klímában életében nem járt, íróasztala mögött ülő széplélek találhatta ki. (Amúgy a vörösiszapot hova viszik? Erről semmit nem mondanak....) A fagyálló alapja az ethylene-glykol. Ember, (emlős/madár) állat szervezetébe jutva mennyiségtől, testsúlytól függően halálos idegrendszeri és vesekárosodást okozhat. Ellenszere meglepő módon a tömény ethyl-alkohol, a legendás "fagyállót ivott a Pistabá' azt' mégis megúszta" történetek alapja csakis az lehet, hogy "Pistabá'" rendes, becsületes 40-50%-os tiszta szeszt is ihatott, ami semlegesítette a mérget.
Na de vissza a téli környezetvédelemhez. Telefröcsköltem (sokakkal együtt) a rothadt utat ezzel az édes ízű vacakkal, amit ki tudja hány vadnyúl, fácán, őz, kutya, macska stb. lefetyelhet fel. A sótól nem halnak meg, annyi meg nem kerül be az édesvizekbe, hogy olyan komolyan pusztítson, ahogy azzal riogatnak. (...bezzeg a vörösiszap....?)
A sózás alternatívájaként környékünkön homokot terítettek szét, minek következtében egy, a latyakos hónál sokkal csúszósabb, tapadós kutymó keletkezett. A 86-os főút helyi szakaszán egymás sarkában törtető kamionok ezzel fröcskölték tele a szélvédőmet. Ahhoz, hogy ezt lemossam anélkül, hogy szanaszét karcolódna az üveg, a szokásosnál ötször nagyobb mennyiségű fagyállós szélvédőmosót spricceltem szét bele, a környezetbe.
Közben anyáztam, hogy ezt a sóhisztériát már megint valami télen is +8 fokban, havas klímában életében nem járt, íróasztala mögött ülő széplélek találhatta ki. (Amúgy a vörösiszapot hova viszik? Erről semmit nem mondanak....) A fagyálló alapja az ethylene-glykol. Ember, (emlős/madár) állat szervezetébe jutva mennyiségtől, testsúlytól függően halálos idegrendszeri és vesekárosodást okozhat. Ellenszere meglepő módon a tömény ethyl-alkohol, a legendás "fagyállót ivott a Pistabá' azt' mégis megúszta" történetek alapja csakis az lehet, hogy "Pistabá'" rendes, becsületes 40-50%-os tiszta szeszt is ihatott, ami semlegesítette a mérget.
Na de vissza a téli környezetvédelemhez. Telefröcsköltem (sokakkal együtt) a rothadt utat ezzel az édes ízű vacakkal, amit ki tudja hány vadnyúl, fácán, őz, kutya, macska stb. lefetyelhet fel. A sótól nem halnak meg, annyi meg nem kerül be az édesvizekbe, hogy olyan komolyan pusztítson, ahogy azzal riogatnak. (...bezzeg a vörösiszap....?)
Én környezetmérnök vagyok, és igazat adok neked sóügyben. A só a legegyszerűbb, leghatásosabb jégmentesítő anyag. Nem tökéletes, mert ha túlzásba visszük, akkor árthat a növényzetnek, és megrepedhet tőle az aszfalt, de még mindig kevésbé veszélyes, mint az etilén-glikol fagyálló.
VálaszTörlésA blogodat csak most találtam meg, te küldtél nekem levelet a társkereső oldalon. Csak a Google fiókban vagyok walaki, a társkeresőben a "rendes" keresztnevemen (András) regisztráltam. Az én blogom: http://bloggerke.sajatblog.hu Ahonnan ismerhetsz: Magyarország legjobb társkeresője: http://randi7.hu Sejted, ki vagyok?
Azonnal tudtam, kedves András! :)
VálaszTörlésKösz, hogy beleolvastál, annak pedig nagyon örülök, hogy éppen környezetmérnök vagy!
Józan ésszel én csak azt látom, hogy az elmúlt évben az átlagos csapadék sokszorosa esett itt, jelenleg is hatalmas, tavakká alakult pocsolyák terpeszkednek mindenhol. Ez megint ellentmond annak a kifogásnak, hogy a sózás növeli az édesvizek sótartalmát, ami káros ökológiailag.
Jelen esetben ez biztosan nem igaz, miért nem lehet mindig az adott környezeti feltételeket nézni...? Aszályban nem sózunk, pocsolyásodásban nyugodtan.