Ma ott rontottam el, hogy délután áthozva a kornyadozó Ewokot beraktam az ágyába, és nem kávét főztem magamnak, hogy még alszik tanulhassak, hanem lefeküdtem a kiegyensúlyozós meditációmat végezni. Menetközben valahol kikapcsolt a tudatom. Sötétre ébredtem, már hat óra volt, gyerek még horpasztott, aztán előbukkant vigyorgó borzas feje az ágyából. Azóta nincs megállás, egy büdös szót nem tanultam, Ewok még "Tá" hazajövetelétől sem nyugodott meg, játszana tovább, jajjnekem. Holnap még megélek a maradék tudásomból és abból, amit még most fogok bemagolni, de hosszútávon nem szabad délután aludnom, ki kell bírnom. Még Ewokocskával foglalkoztam, lazsáltam, mostam, főztem neki, pakoltam utána, csizmákat nézegettem neten (bakker, kellene egy nagyon, stílusom része a csizma) és most fogom átfutni, hogy mi történt közben a nagyvilágban, mert vezetés közben rádiózva csak annyi jött le, hogy vörös iszap pusztított és holnaptól kicsit olcsóbb lesz a benzin.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése