apró változások

A harmónia kezd helyreállni, kisugárzik belőlem, önmagam vagyok, mégis tudok figyelni környezetemre is. Rád is, igen. Így felfigyelnek rám, mosolyognak és nem értik miért. Minap osztráknak néztek egy mosonmagyaróvári boltban- csak a nyugaton, anyagi biztonságban élők sugározzák ezt a megelégedettséget, esetemben erről persze szó sincs-tehát nem csodálkozom ezen.
-

Vezettem a napokban. Itt is, Ausztriában is. Ez is szabadságot ad, szeretem. A mentalitás a határszélen összemosódott, az itteni magyarok kevésbé agresszívek, a közeli osztrákok kevésbé szabálykövetők. Hétfőtől mindennap autóval megyek majd. Az utakon jöttek szembe velem és a hátam mögött a csalinkázó magas kamionok, idegbetegek előzgetők,  óvatos tötymörgők, lassan vánszorgó mezőgazdasági gépek, én pedig kutattam magamban közöttük a félelem érzetet, de nem találtam. Nincs. Már nincs, még nincs.

(Elképzelhető, hogy bérlek egy tárhelyet és a blogom képek nélkül ismét nyitott lesz. Majd szólok, ha költözöm.)