Legjobb ismereteim szerint akkor emlékszünk az álmainkra, még a REM fázis tart, vagyis az alvás felületes. Idáig stimmel, mindig rossz alvó voltam. És álmodtam. Gyerekkorom óta. Folytatásos álmokat is, a valós időben sokszor évek is elteltek, mire egy-egy történet folytatódott. Nem önmagam voltam mindig, voltam már állat, férfi, más nő, gyerek, idegen lény. Ami új, hogy nem olyan régóta a folytatásos álmaimban megjelennek más folytatásos álmok elemei is. Például egy épület. Érdekes.
Korábban valamennyire érdekelt az álom pszichológiai-fiziológiai magyarázata, ma már nem, mert egy ponton túl áltudományos halandzsa, vaktában tapogatózás. Például egy elmélet szerint az épelméjűek fekete fehérben álmodnak. Én soha, mindig szélesvásznú, ragyogó színekben látok, érzek mindent. Ezt elmeséltem az ex-pszichiáteremnek pár éve, és jót nevetett ő is, majd mondta, hogy szintén színesben álmodik. (Igaz a pszichiáterek egy idő után megbolondulhatnak.) Mondom, hogy halandzsa. Az is, hogy az egyén nem képes megélni a saját halálát. Láthatja, hogy felravatalozzák meg ilyeneket, de nem hull bele a nagy feketeségbe, mert egy énvédő mechanizmus bekapcsol és meggátolja ezt. (Lehet, hogy extrém szuicid alkat vagyok?) Hmm-hmm, egyszer tinédzserkoromban álmomban elütött egy villamos a Moszkva-téren, szörnyű volt, fájdalmas, de a végén elsötétült minden. Nem volt fehér fény, meg test feletti lebegés, csak kialudt a tudatom. (Akkor zuhantam mélyálomba..?) Másnap iskolába menet ugyanott feküdt, azoknál a villamossíneknél egy letakart holttest. Nem tudom, hogy összefügg-e a kettő, de azóta is haltam már meg többször, azért szerencsére nem túl sűrűn. Szkeptikus lévén nem képzelem, hogy médium lennék, vagy különleges ezotérikus adottságok birtokosa. Utóbbiért kár, jó lenne valami különleges X-men képesség.
Azért érdekelne, hogy vannak másnak is folytatásos álmai, esetleg azokban átfedések?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése