előzőhöz

Máskor is leírom a kívánságaimat, mert teljesültek. Nem sokkal később felült, kakaót kért, most pedig már elbarmolta a gépemet, újra kellett indítani, sírva Dórát követel, éljen!

tehetetlenség

A százezres hülyék menetét nehezen, de ki lehet zárni a tudatból, de az éppen magas lázzal fekvő Sünüsét nem. Felidegesítettem magam Rita betegségén, az is eszembe jutott, hogy ajándékba kaptam, el is veszíthetem, de nem, erre gondolni sem akarok. Ez a rothadt tehetetlenség, hogy itt ülök, várom, hogy hasson a kúp (mindent kihány) keljen fel, jöjjön ide mindent lepakolni az asztalomról, "Dóját" és "kakajót"követelni!

aggódó

Süni azóta lebetegedett. Nem panaszkodhatunk, eddig csak egyszer volt az első Di-Per-Te oltás után az, de akkor nem köhögött, most meg igen. Amitől meg nem tud aludni. A háztartásban fellelhető robitusszinra az van írva, hogy 6 éves kor alatt nem adható. Holnap reggel irány Neocitran dr., a mhúmhiiia. Legalább van még gyerekorvos.

Közben mindenféle szinten zajlik az élet, leginkább pocsékul, de nem akarok panaszkodni. Allal ma éppen Horatius verseit elemezgettük, melyekben arra int, hogy legyen stabil az ember, lakjon bár putriban vagy palotában, üvöltsön kint farkasordító tél, vagy meleg tavasz, bizonyos dolgokat úgysem tud befolyásolni, úgyhogy találja meg a szarban is a jót, carpe diem. (Tök fura hasadásos állapot, a klasszikusokat olvasva szárnyalok, olyan kifejezéseket használok, amiket nem ért,  akkor gyorsan meg kell állnom, széljegyzetelnem a könyveibe, mert azt szeretném, hogy ő értse meg, ne én, ugyanakkor nem akarom felesleges információáradattal sem elönteni. Érzem, ahogy nyílik az elméje, ahogy megérti az első olvasatra neki zagyvaságként ható verseket, és nagy öröm töltött el, mikor már az egyik nemcsak tetszett neki, de önálló gondolatai is voltak azzal kapcsolatban, hogy szerinte a szerző mit akart azzal kifejezni. Kisebb szellemi orgazmus.)