Al hozta a picit, hogy rendesen, legalább másfél órát tanulhassunk. Süni felébredt. Albaba kibukta a tejet, bepisilt. Találtam rávaló tiszta kislányruhákat, közben viccelődtem, hogy 4-5 év múlva leordítod anyád fejét ha fiú létedre lilapöttyös trikót próbál majd rádadni. Szoptatás a picinek, Sünnek főzelék, pelenkázás, öltöztetés. Albaba mohón szopik, kibukja a tejet, már ordít. Al az anyját hívná. Nem, mondom felnőttek vagyunk, megoldjuk, meg kell tudni nyugtatni. Süni látja, hogy Albabát kényeztetik, őt meg senki, erre ő is bőgni kezd. Felveszem, lecsillapodik. Videózni kellene mindezt, gondolom közben. Aztán Süni a cipőjét rángatná, menne ki. Még nem adom fel, de Albaba ismét rázendít. Hívjuk Almamát, mire átér persze Al-fi elalszik. Tanácskozás, hogy most mi legyen, tanuljunk így vagy holnap próbáljuk? Holnap. Akkor most jön a bicaj, Sünnek ez a bepörgős időszaka, ha feléled és nem fárasztom le, akkor későestig itt fog ortályozni. A következő poszt már igazi edzésnapló lesz, remegő hőség van odakint. Nyalánk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése